Hallottatok már a The walking dead című sorozatról? Hogyne hallottatok volna, ne is tegyek fel hülye kérdéseket mi? Engem kb. egy évvel ezelőtt ért az az atrocitás, amikor valamilyen ismeretlen okból kifolyólag, mindenhonnan a WD zúdult rám. Ismerősöktől, netről stb, és nem értettem az egészet. Eleve eléggé szkeptikusan álltam a témához, és ha hallottam azt a kifejezést, hogy Walking dead, akkor rögtön előkerült a repertoáromból, a  'pff, már MEGINT zombik?'  arckifejezésem, ami visszagondolva elég elhamarkodott volt, tekintve, hogy még csak nemrég ért ide a zombiláz:) Viszont előítélet ide, zombiberzenkedés oda, egy elgyengült, unalomtól szenvedő pillanatomban(khmm....Karácsonykor:D) csak rászántam magam, és megnéztem egy részt. Aztán rögtön az összes többit is. Egy pillanatig tartott csak, de magába szippantott az egész. Az a lehetetlen szereplőgárda, a történet...a zombik:D De komolyan az egész felhozatal egyszerűen fenomenális. Ha valaki látott már egy komolyabb zombi filmet talán tanakodhat, hogy mégis, hogy a fenébe lehet ebből sorozatot csinálni? Mégis miről szólhat egy zombis sorozat évadokon keresztül, főleg úgy, hogy általában egy jó másfél óra alatt is perfectül kipusztul az emberiség? Ha elég kitartó voltál, és nem menekültél el a tetemes(ugye átment a szóvicc?:D) bevezető miatt, akkor most jöjjön az a sajátos mágia, ami a Walking Dead.

Minden kezdet nehéz. Egy komoly sérülésből felépülve is egyfajta kezdettel, sajátos újrakezdéssel találjuk szembe magunkat. Rick Grimes rendőrtiszttel is ez a helyzet. Szolgálat közbeni sérülés. Kóma. Amikor viszont végre felébred nem az várja amire számított, hanem valami egészen felfoghatatlan. Egy őrültség. Te mit tennél ha megtörténne a lehetetlen? Amikor Rick eszméletét vesztette még rendben volt a világ. Ébredéskor viszont a totális káosz, maga a bekövetkezett apokalipszis fogadja. 

Azt hiszem biztosan kijelenthetem, hogy A pillanat, amikor tudtam, hogy ez a sorozat bizony jópár álmatlan éjszakát fog okozni nekem, már a pilotban bekövetkezett. Oké, először összezavarodtam. Az ugrás az időben, meg hasonlók néha kicsit későn esnek le, viszont itt zseniálisan volt megoldva. Rögtön az elején megtörténik a barátságos találkozás a zombikislánnyal, ami már előrevetíti, hogy bizony nem egy kellemes délutáni, családi vígjátékkal lesz dolgunk. Aztán paff, ugrás, és onnantól Rick szemszögéből követjük az eseményeket, ami fantasztikus megoldás volt, abszolút egyedi (legalábbis nekem tuti), kezdet. Mert ugye a filmekben általában mit látunk? Végigkövetjük, ahogy beüt a crack, aztán meg jobb esetben szurkolunk, hogy 'nézz már hátra te szerencsétlen mindjárt zombifalatka leszel!', roszabb esetben meg a fejünket fogjuk, hogy ha már valóban ilyen szinten életképtelen valaki, akkor basszus had egyék meg. Aztán kapmó. Finish. Happy End (na jó az pont nem:D). Itt viszont, felkel az ürge és mi van? Hát passz. Ki tudja, mi biztos nem, nem láttuk. Ez szerintem valami eszméletlen jó megoldás volt. Rickkel együtt jövünk rá, hogy mi is történt, hogy mi teszi hidegre véglegesen a zombikat, hogy a világ romokban, hogy a családja eltűnt...Bevallom, mikor megláttam, hogy ki is lesz a főszereplő kissé elbizonytalanodtam. Úgy értem nem az ideálom, na. (És ha már nézem legalább valami szemet gyönyörködtető esztétikai élmény is legyen benne belsőségeken, szakadó végtagokon, és mindenféle rothadó zombin kívül....megjegyzés:lesz is:D) Viszont mégis meglepően jól működik a dolog. Rick egy átlagos, dolgozó ember, mindennapi gondokkal, családdal, aggodalmakkal, és pont ezért annyira hihetőek és megrendítőek a reakciói is, mikor először szembesül a különböző dolgokkal. De a többi szereplő is pont annyira sokat tesz hozzá a történethez mint Rick. Ahogy haladtam előre a sorozatban sokszor ezt vettem észre, hogy jobban érdekel a karakterfejlődés, az emberek reakciói, mint egy zombis jelenet. A sorozatban szereplő színészek szinte hibátlanul játszanak. A karakterek amiket megszemélyesítenek, meg fénypontok az életemben, de komolyan. Néha az a legelkeserítőbb egy sorozatban, hogy tudjuk mennyi potenciál van benne, de nem használják ki, és a végeredmény max egy jó közepes. És annyira bosszantó, mert tényleg lehetett volna sokkal jobb is! Viszont a Walking Dead-el, pontosan az ellenkezője igaz. Azt hihetnénk, hogy egy sorozat amitől alapból talán nem sok mindent várnánk, némi zsigerelésen kívül, nem hozhat meglepetéseket. De a sorozat készítőinek talán maximalistának kellett lenniük, mert ebből minden, plusz még egy kicsi ki  van hozva. A karakterek nagyon jólfel vannak építve. Fokozatosan ismerjük, és szeretjük(vagy éppen utáljuk) meg őket. A cselekedeteik és reakcióik reálisak, tudjuk, hogy mit-miért csinálnak. Az egész olyan mint egy gondosan felépített kártyavár, aminél szurkolunk, hogy ne dőljön össze.

A sorozat már a negyedik évadját húzza, úgyhogy gondolom, nem árulok el újat, ha azt mondom, hogy ennek is megvannak a maga mélypontjai. Azt viszont magabiztosan ki merem jelenteni, hogy egy bizonyos színvonalat( ami elég nagy) mindig megtartott, és sosem volt olyan, hogy ne vártam volna tűkön ülve a következő részt. Egyvalamire azonban jobb ha máris figyelmeztetem azokat, akik még játszadoznak a gondolattal, hogy a sorozatot elkezdjék. (Nem, ez nem a szokásos, 18 év alatt ne nézzétek, mert VÉR és ZOMBI és VÉÉR kiírás lesz.) Több szereplő is van akik a szívedhez fognak nőni. Egyesek jobban mint mások (Deryl<3). Egyvalami azonban biztos: Sosem lehetsz benne biztos, hogy ki éli meg a következő részt is. De akkor is kitartást és nézzetek Walking Dead-et, mert.... ZOMBII:D